A digitizáció korában a hagyományos bürokrácia teret ad a modern megoldásoknak, és az elektronikus aláírás egyre több ember számára válik nélkülözhetetlenné. Legyen szó akár az e-számla rendszeréről, akár egy szerződés távoli aláírásáról, vagy egy online kérelem benyújtásáról a hatóságokhoz, ez az eszköz számos területen gyorsan ‘lehetőségből’ ‘szükségszerűséggé’ vált.
2024. július 8-án Románia Hivatalos Közlönye közzétette a július 8-án megjelent törvényt. Az elektronikus aláírásról, az időbélyegzésről és az ezeken alapuló bizalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 214/2014. számú törvény (‘Elektronikus aláírási törvény’) 2024. október 8-tól új jogszabályi keretet biztosít az elektronikus aláírások, az időbélyegek és a bizalmi szolgáltatások nyújtásának.
Miért volt szükség erre a reformra?
Az új elektronikus aláírásról szóló törvényre régóta vártunk, mivel Romániában az elavult jogszabályi keret nem követte a technikai fejlődést a témában (pl. az elektronikus aláírásról szóló 455/2001. számú törvény, valamint a 451/2004 számú, az időbélyegzésről szóló jogszabály). Ezek a törvények időnként nem voltak koherensek, és nem álltak összhangban a 451/2004/EK rendelet által meghatározott szabályokkal és elvekkel, amely az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szól. Az elektronikus aláírásra vonatkozó korábbi romániai jogszabályok számos hiányosságot tartalmaztak, amelyek a gyakorlatban zavart okoztak, például a szabályozás nem volt egyértelmű, és az elsődleges és másodlagos jogszabályok között számos eltérés volt.
Bár a minősített elektronikus aláírásokat elismerik és ugyanolyan bizonyító erejűek, mint a kézzel írott aláírások, a gyakorlatban gyakran előnyben részesítik a dokumentumok kézzel vagy elektronikusan történő aláírását és e-mailben történő elküldését, akár szkennelt formátumban (a kézzel aláírt dokumentum), akár elektronikus formátumban (az elektronikusan aláírt dokumentum), anélkül, hogy a kézzel aláírt dokumentumok eredeti példányait megosztanák. Ez a gyakorlat a kényelem miatt terjedt el, de fontos hangsúlyozni, hogy csak az elektronikusan aláírt dokumentumnak van a magánokirat bizonyító erejével, míg sem a kinyomtatott és utólag beszkennelt elektronikusan aláírt dokumentum, sem a később beszkennelt kézzel aláírt dokumentum nem rendelkezik az eredetivel azonos jogi értékkel. A gyakorlatban – bár kisebbségben lévő véleményként – elhangzott, hogy a bírósági személyzet által a fizikai bírósági aktába történő benyújtás céljából kinyomtatott elektronikus aláírással ellátott dokumentum (pl. indítvány, ellenkérelem) aláírás nélküli dokumentumnak tekinthető, amennyiben nincs bizonyíték a dokumentum aláírójának minősített tanúsítványára. Úgy véljük, hogy ez a vélemény legalábbis vitatható (ha nem egyenesen kritikus). Általánosságban az elektronikusan aláírt és kinyomtatott dokumentumokra (nem csak az eljárási iratokra) vagy a nyomtatott, kézzel írott, utólagosan beszkennelt dokumentumokra úgy tekintünk, hogy ezek másolatok, amelyek teljes hatást fejthetnek ki, ha az eredetivel való egyezőséget jelölik; ellenkező esetben az írásbeli bizonyítékok legalább kezdeteinek tekinthetők, amelyeket a teljes bizonyítóerő érdekében ki lehet egészíteni más bizonyítékokkal, például egy elektronikus hordozóval, amelyen az elektronikusan aláírt dokumentumot be lehet nyújtani (memóriakártya stb.). Lényeges, hogy a felek tisztában legyenek ezekkel a korlátokkal, és olyan aláírási lehetőségeket válasszanak, amelyek biztosítják az ügyletek érvényességét, biztonságát és egyszerű bizonyítását.
2024. október 8-tól az e tárgykörre vonatkozó több normatív jogszabály hatályát veszti, és az e területen alkalmazandó összes normát egyetlen jogszabályba foglalják össze, amely általános és kiszámítható jogi keretet teremt az elektronikus aláírás minden egyes típusának használatára – az elektronikus aláírásról szóló törvényt.
Fontos újítások és változások.
Az új törvény az egyes elektronikus aláírási típusok (minősített elektronikus aláírás, fokozott biztonságú elektronikus aláírás és egyszerű elektronikus aláírás) általános joghatásaira vonatkozó irányadó elveket állapít meg.
Először is, az új törvény tárgyalja az egyszerű elektronikus aláírás fogalmát, amelyet az eIDAS-rendelet nem határoz meg. Az elektronikus aláírásról szóló törvény szerint az egyszerű elektronikus aláírás olyan elektronikus aláírás, amelynek elemei nem felelnek meg legalább egy olyan feltételnek, amelyet a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak az eIDAS-rendelet vonatkozó rendelkezései szerint teljesítenie kell.
Eddig kétségek merültek fel az eIDAS-rendeletben előírt bizalmi követelményeknek nem megfelelő elektronikus aláírások által kiváltott joghatásokkal kapcsolatban, különösen a harmadik felekkel szembeni joghatások tekintetében. A dolgok azonban most már tisztázódtak: az elektronikus aláírások minden típusa joghatást vált ki, és bizonyítékként felhasználható a bíróság előtt. Úgy véljük, hogy ez a jogalkotási újítás üdvözlendő, különösen azért, mert a gyakorlatban gyakran használják az ilyen típusú aláírásokat.
Az elektronikus aláírás típusai és joghatásai.
Amint azt korábban előre jeleztük, az elektronikus aláírásról szóló törvény elsődleges célja, hogy általános és kiszámítható jogi keretet hozzon létre az elektronikus aláírás egyes típusainak (minősített, fokozott és egyszerű) használatára, és az alábbiak szerint tisztázza ezek joghatásait:
Az új jogszabály lehetővé teszi a B2B kereskedelmi kapcsolatokhoz való jobb alkalmazkodást, megkönnyítve a felek közötti megállapodásokat az elektronikus aláírás joghatásairól. Bár a törvény kibővíti a joghatást kiváltó aláírások típusait, használatuk továbbra is a felek megállapodásától és kölcsönös elismerésétől függ, érvényességüket a szerződő féltől teszi függővé. Ebben az összefüggésben a minősített aláírás a legbiztonságosabb megoldás, amely a legmagasabb biztonsági garanciákat nyújtja, és érvényessége nem függ a másik fél elismerésétől. Jelenleg Romániában korlátozott számú engedélyezett szolgáltató kínálja ezt az aláírástípust.
Az elektronikus aláírásról szóló törvény által hozott egyéb jogszabályi újítások között említhetők a zárt elektronikus rendszerekre, a bizalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételek, valamint a hatóságok és intézmények felelősségi szabályai a bizalmi szolgáltatások nyújtása és a külföldi bizalmi szolgáltatók által kiállított tanúsítványok elismerése terén.
Összefoglalva, úgy véljük, hogy az új jogszabály fontos lépést jelent a romániai elektronikus aláírás és bizalmi szolgáltatások szabályozásának korszerűsítése és egyszerűsítése terén. Összehangolja a nemzeti jogszabályokat az európai szabványokkal, egységes és világos jogi keretet biztosítva a különböző típusú elektronikus aláírások használatához. Még nem tudni, hogy az üzleti környezet hogyan fog alkalmazkodni ezekhez a szabályozásokhoz, de várhatóan ez a keret megkönnyíti az elektronikus tranzakciókat és növeli a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat.
Az elektronikus aláírás használatának előnyei és hátrányai.
A gyors digitizáció korában az elektronikus aláírás egyre népszerűbb megoldássá vált az ügyletek megkötésére, különösen most, hogy az ügyletek távoli aláírása egyre elterjedtebbé vált, különösen a nemzetközi folyamatokban. Az elektronikus aláírás használatával a szerződéskötés sokkal egyszerűbbé vált, egyetlen kattintással megvalósítható, így nincs szükség az eredeti dokumentumok futárral történő szállítására vagy arra, hogy az aláíróknak az aláírás céljából utazniuk kelljen.
A biztonságos elektronikus aláírási platformok emellett magas szintű nyomon követhetőséget biztosítanak, ami növeli a folyamat átláthatóságát, és a dokumentumokat elektronikusan lehet tárolni anélkül, hogy fizikai helyet foglalnának. Vannak azonban bizonyos hátrányok is, amelyeket figyelembe kell venni. Technikai problémák késleltethetik az aláírások összegyűjtését vagy a dokumentumokhoz való hozzáférést, ami bonyolítja a tranzakciós folyamatot. Ezenkívül a felek által használt különböző platformok az aláírások tekintetében kompatibilitási vagy felismerési problémákhoz vezethetnek, ami aláhúzza az aláírások eredetének és kompatibilitásának előzetes ellenőrzésének szükségességét.
A cikk szerzői: Monica Stătescu (partner), Simona Ungureanu (senior associate), Daria Olteanu (associate).