Az S&P hitelminősítő ügynökség fenntartotta Románia államadósság-besorolását és stabil kilátását BBB-/A3 szinten mind a hosszú, mind a rövid lejáratú devizaadósságra vonatkozóan.Csak egy fokozattal vagyunk a junk státusz felett.
A Pénzügyminisztérium sajtóközleményt adott ki, de figyelmen kívül hagyott több, a hitelminősítő által felvetett pontot.
Az S&P által felvetett 7 pont, amely nem szerepelt a Pénzügyminisztérium közleményében
1.Az S&P úgy véli, hogy a választások előtti kiadások 2024-re a GDP 7,3%-ára növelik a költségvetési hiányt.
‘A 2025-ös költségvetési politika továbbra is bizonytalan, és feltételezzük, hogy a következő években a hiány fokozatosan csökken, és 2025-re a GDP 5%-át célozza meg, összhangban az EU által a túlzott hiány esetén követelt korrekciókkal’ – áll az ügynökség közleményében.
Következésképpen azzal számol, hogy az államadósság folyamatosan emelkedni fog, és 2027-re meghaladja a GDP 54%-át.
‘A kiadások növekedése éves szinten várhatóan megközelíti a 20%-ot.A kiadások túllépése elsősorban a közszféra béreinek 20%-os, 14 milliárd lejes (a GDP közel 1%-át kitevő) emelkedésének, a szeptemberi nyugdíjemeléseknek, amelyek a GDP 0,6%-ába kerülnek, a GDP közel 2,5%-ára növekvő katonai kiadásoknak, valamint a GDP 7%-a körüli állami beruházásoknak köszönhető, amelyeket csak részben fedeznek az uniós alapok’ – tájékoztat az S&P.
A kormány által kitűzött jelenlegi hiánycél a közelmúltban elfogadott 10 milliárd lejes konszolidációs csomagot tartalmazza, ‘aminek a teljesülése szerintünk nem biztos, mivel a választások előtti diszkrecionális kiadások lehetségesek’.
‘Bár a román kormány célja az adóigazgatás hatékonyságának javítása, úgy véljük, hogy a konszolidációs erőfeszítések csak középtávon valósulnak meg’ – jelzi az S&P.
Az idézett forrás szerint a túlzottdeficit-eljárás és a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terv (PNRR) megköveteli, hogy Románia további előrelépéseket tegyen a strukturális adóreformok terén, beleértve az adóigazgatás megerősítését, az adórendszer konkrét kiigazításait, valamint a költségvetési folyamat és a kiadások felülvizsgálatának jogszabályi módosításait.
2.’Miközben a költségvetési politika életben tartotta a belföldi keresletet, ennek jelentős része az importba áramlik.’ Ezért a folyó fizetési mérleg hiánya az S&P szerint idén várhatóan meghaladja a GDP 8%-át, és a korrekciónak alig van jele.
A hitelminősítő megjegyzi, hogy az expanzív költségvetési politika nagy külső egyensúlytalanságokhoz fog hozzájárulni, és 2025 és 2027 között átlagosan a GDP 7,6%-át kitevő folyó fizetési mérleghiányra számítunk.
‘Arra számítunk, hogy az áruforgalmi hiány a következő években a GDP 10%-a közelében marad, ami a magas belföldi keresletet és a versenyképességi problémákat tükrözi.(.) Arra számítunk, hogy az import jelentős növekedése miatt a reál-GDP idén csak 1,6%-kal fog növekedni, annak ellenére, hogy a magánfogyasztás a reálbérek emelkedése és a (részben) az EU által finanszírozott haladásba történő beruházások következtében nő’ – áll az S&P közleményében.
3.’Az infláció Romániában jelenleg a legmagasabb Közép- és Kelet-Európában (KKE), meghaladja az 5%-ot, amit a költségvetési expanzió közepette erős belső kereslet okoz.’. Becslésünk szerint továbbra is magas marad, és továbbra is kihívást jelent majd a Román Nemzeti Bank (BNR) számára az S&P szerint.
Az S&P egyik okaként a prociklikus fiskális politikát és a jelentős béremelést említi.
4.A közszféra bérek és nyugdíjak növelték a rendelkezésre álló jövedelmet.
‘A reálgazdasági növekedés az első félévben lassabb volt a vártnál, és jelentősen csökkentettük idei reálnövekedési előrejelzésünket 1,6%-ra, a korábbi mintegy 3%-ról lefelé’ – áll az ügynökség közleményében.
Az idézett forrás szerint a fogyasztás továbbra is erőteljesen bővül, mivel Romániában az elmúlt 12 hónapban a világon az egyik legnagyobb mértékben nőtt a nettó rendelkezésre álló jövedelem, beleértve a közszféra béreinek 20%-os növekedését az elmúlt évben, a minimálbér többszöri emelését és a nyugdíjak jelentős emelkedését.
Mindezek ellenére a munkaerőpiac szilárd, stabil foglalkoztatási szintekkel, és a munkanélküliség továbbra is történelmi mélypontok közelében van.
A munkavállalók képzettsége és a gazdaság igényei közötti szakadék azonban akadályozza a foglalkoztatási bázis bővülését.
5.Az export továbbra is gyenge Németország miatt.
‘Az EU által társfinanszírozott projektek továbbra is ösztönzik a beruházásokat az állami szektorban, többek között a közlekedésben.Az export növekedése azonban továbbra is gyenge, elsősorban a romániai fő kereskedelmi partner, Németország gazdasági lassulása miatt’ – jegyzi meg az S&P.
Az ügynökség szerint a jelenlegi németországi gazdasági válság hátráltatta a román feldolgozóipart, és hozzájárult a termelékenység csökkenéséhez az első félévben.Emellett Románia egy ideje már a legmagasabb bérnövekedést jelentette Európában, ami rávilágít a versenyképességi problémákra.
6.A román gazdaság számos strukturális kihívással néz szembe, amelyek 2027 után is fennmaradnak, részben a demográfiai tendenciák miatt..
Az S&P megjegyzi továbbá, hogy a munkaképes korú népesség csökkenése visszaszoríthatja a növekedést.
Emellett megemlíti a munkaerőpiac szükséges szakmai készségekkel való ellátását célzó reformtörekvések hiányát és a kivándorlás lassulásának problémáját.
Az elmúlt évtizedben a munkaképes korú népesség évente mintegy 1,1%-kal csökkent, és ez a csökkenés a következő években várhatóan csak kis mértékben mérséklődik.
7.Romániában az EU-ban az egyik legalacsonyabbak a kormányzási mutatók.
A gyengeségek közé tartozik az S&P véleménye szerint a korrupció és a kormányzati hatékonyság.
‘Románia 2020 óta az Európai Bizottság túlzott hiány esetén követendő eljárása alatt áll.Úgy véljük, hogy a költségvetési helyzet javulásának hiányának megítélése késleltetheti a PNRR-ből származó források egy részét’ – teszi hozzá az S&P.
Amit a Pénzügyminisztérium a kiadott közleményben mond
Íme a Pénzügyminisztérium teljes nyilatkozata:.
‘Az S&P hitelminősítő pénteken, 2024. október 11-én ismét megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú devizaadósságának BBB-/A3 szintű államadós-besorolását és stabil kilátását.
Az ügynökség véleménye szerint az államadós-besorolás újbóli megerősítéséről és a stabil kilátás fenntartásáról szóló döntést a külső és az államadósság mérsékelt állománya, valamint az ország 2025-től kezdődő szilárd növekedési kilátásai támasztják alá.Az S&P továbbá arra számít, hogy az EU gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi mechanizmusa (MRR), valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás (EDP) keretében Románia által vállalt kötelezettségek továbbra is a román hatóságok politikai reformjait fogják meghatározni.
‘Ez pozitív üzenet a befektetők számára, amely megerősíti, hogy megtettük a szükséges és helyes intézkedéseket a közelmúltbeli válságok társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a fenntartható államháztartás biztosítására.Hangsúlyozom azonban, hogy továbbra is mértéktartónak és a strukturális reformokra, a helyreállítási és rugalmassági mechanizmus keretében vállalt kötelezettségek végrehajtására, valamint az infrastrukturális és digitalizációs beruházásokra kell összpontosítanunk, hogy középtávon fenntartható gazdasági növekedést biztosítsunk Románia számára.A reformok folytatása, a közkiadások racionalizálása és a költségvetési nyomás csökkentését célzó fenntartható megoldások végrehajtása elengedhetetlen’ – jelentette ki Marcel Boloș miniszter.
Az S&P értékelésében kiemeli a munkaerőpiac által hazánkban tanúsított ellenálló képességet, és megállapítja, hogy a munkanélküliség továbbra is történelmi mélypont közelében van.
Az ügynökség úgy véli, hogy a román gazdaság 2024-ben 1,6%-os, a 2025 és 2027 közötti időszakban pedig átlagosan alig 3% alatti növekedést könyvelhet el, figyelembe véve, hogy országunk jelentős uniós forrásokban részesül mind a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretből, mind a gazdaságélénkítési és rugalmassági mechanizmusból.
Az ország minősítésének vagy kilátásának javulásához vezető legfontosabb tényezők közé tartozik a költségvetési hiány jelentős csökkentése és a GDP-arányos államadósság csökkenő tendenciája.Emellett az államadósság-szerkezet javulása révén az államadósság-szolgálat költségeinek csökkenése és a külső hiány jelentős csökkenése szintén pozitív tényező lehet Románia hitelminősítése szempontjából.
A fő tényező, amely az ország minősítésének vagy kilátásának romlásához vezethet, az államháztartási hiánynak az ügynökség jelenlegi középtávú előrejelzéseit meghaladó növekedése, ami a GDP-arányos államadósság szintjének növekedését is eredményezné.Továbbá az S&P leminősítheti Románia hitelminősítését, ha a meglévő egyensúlytalanságok, például a magas infláció vagy a jelentős folyó fizetési mérleghiány fennmarad, ami makrogazdasági korrekcióhoz és alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezethet.’.
