Az, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén a kémiai és fizikai Nobel-díjakat a mesterséges intelligencia (MI) területén a Google-hoz kötődő úttörők egy kiválasztott csoportjának ítélte oda, vitákat váltott ki a tudományos közösségen belül, egyes kutatók megkérdőjelezték a döntést – számol be a Reuters.
A Google élen járt az A.I.kutatások élvonalában; munkáját azonban az elmúlt években beárnyékolta az OpenAI figyelemre méltó felemelkedése, a ChatGPT nevű, a nagyközönségnek szánt terméket elindító vállalat.
Demis Hassabis, a Google DeepMind részlegének társalapítója, amely az A.I.és kollégája, John Jumper a fehérjeszerkezetek dekódolásához való hozzájárulásukért kémiai Nobel-díjat kapott.Hozzájuk csatlakozott David Baker amerikai biokémikus, aki szintén megkapta a díjat.
Ez a döntés egy nappal azután született, hogy Geoffrey Hinton, a Google egykori vezető kutatója, akit az ‘AI keresztapjaként’ emlegetnek, John Hopfield kutatóval és a Princeton Egyetem professzorával együtt megkapta a díjat a gépi tanulás területén tett felfedezéseikért, amelyek előkészítették a mesterséges intelligencia technológiájának fejlődését.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntéseit azonban néhány kutató megkérdőjelezte, különösen a fizikai Nobel-díjjal kapcsolatban.
Fizikai Nobel-díjat 2024-ben adományoznak az informatikának
Például Dame Wendy Hall professzor, informatikai mérnök és az A.I.ENSZ tanácsadója, a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy bár az idei díjazottak munkája megérdemli az elismerést, a matematikai vagy informatikai Nobel-díj hiánya torzította az eredményt.
‘A Nobel-díjakat odaítélő bizottság nem akar kihagyni mindent, ami az M.I.-vel kapcsolatos, ezért elég kreatív a részükről, hogy Geoffrey Hinton a fizika útjára terelik’ – állítja.
‘Azt állítom, hogy mindkettő vitatható, de a mögötte álló tudományt illetően Nobel-díjat is megérdemelne.Hogyan máshogy lehetne tehát díjazni őket?’ – tette hozzá a kutató.
Ráadásul a Svéd Királyi Tudományos Akadémia is úgy tűnt, tisztában van azzal, hogy az idei fizikai díj megkérdőjelezhető.A közleményben hangsúlyozta, hogy ‘az idei díjazottak fizikában elért eredményei a fizikai tudomány alapjain nyugszanak.’.
Noah Giansiracusa, a massachusettsi Bentley Egyetem matematika professzora és a ‘How Algorithms Create and Prevent Fake News’ című könyv szerzője szintén azt állítja, hogy Hinton ‘díjazása vitatható.
‘Amit csinált, az fenomenális volt, de vajon fizika volt-e? Nem hiszem.Még ha van is inspiráció a fizikából, nem fejlesztenek ki új elméletet a fizikában, és nem oldanak meg régóta fennálló fizikai problémákat’ – magyarázta álláspontját.
A Nobel-díjakat 1901 óta adják át ebben a formában
Az egyes kategóriák Nobel-díjait az 1895-ben elhunyt svéd feltaláló, Alfred Nobel végrendeletében alapították.Az első Nobel-díjakat 1901-ben adták át.
A közgazdasági díjat később, 1968-ban hozták létre, a stockholmi központi bank finanszírozásával.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a héten odaítélt díjak jól mutatják, hogy a hagyományos egyetemi környezetnek milyen nehéz versenyezni a nagy technológiai vállalatoknál végzett kutatásokkal.
Giansiracusa professzor a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy több állami beruházásra van szükség a kutatásban.
‘A Big Tech nagy része nem a következő mélyreható felfedezést célozza, hanem a pénzszerzést a társalgási botok népszerűsítésével vagy az egész internet reklámokkal való elárasztásával’ – mondja.
‘Vannak ugyan innovációs zsebek, de ezek közül sok eléggé tudománytalan’ – teszi hozzá.
Az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön hirdetik ki, míg a 2024-es Nobel-békedíj díjazottját vagy díjazottjait pénteken hozzák nyilvánosságra.
Október 14-én, hétfőn hirdetik ki az Alfred Nobel emlékére alapított közgazdasági Nobel-díjat.
A Nobel-díj nyerteseiről a HotNews.ro röviddel azután számol be, hogy a Nobel-bizottság nyilvánosságra hozta őket.
