Augustin Zegrean, a Román Alkotmánybíróság volt elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság Diana Şoşoacă jelöltségének érvénytelenítéséről szóló határozata ‘túlzó’, és kijelenti, hogy a bíróság által hivatkozott érvek közül néhány még ‘nevetséges’ is. Azt is állítja, hogy ‘valahányszor felmerül valakinek a jelöltségének elemzése, erre a határozatra hivatkoznak, akár az egyik, akár a másik oldal részéről’ – olvasható a News.ro.
‘Ez egy túlzó döntés, túl messzire mentek az értékelésekkel. A bírósági döntéseknek szigorúan alkotmányosnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük az alkotmányt, mert Romániában az alkotmány, annak elsőbbsége és a törvények betartása kötelező. Ez azt jelenti, hogy mindazoknak, akik törvényeket hoznak, mind azoknak, akiknek alkalmazniuk kell azokat, tiszteletben kell tartaniuk azokat, beleértve az Alkotmánybíróság bíráit is’ – jelentette ki Augustin Zegrean kedd este a TVR Infón elhangzott felszólalásában.
A volt alkotmánybíró továbbá kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság érvelése ‘túlzó’, azzal érvelve, hogy nem lehet megállítani egy személy jelöltségét pusztán azért, mert például euroszkeptikus.
‘Ez a hölgy a román lakosság egy részét képviseli. A románok mintegy 30-40%-a minden Európával kapcsolatos felmérésben bizalmatlanságát fejezi ki Európa iránt, és euroszkeptikusnak vallja magát. Még az Európai Parlamentben is van 70-80 euroszkeptikus, akik hátat fordítanak az emelvénynek, és az európai himnusz lejátszása közben toporzékolnak; őket nem lehet kiutasítani. A román lakosság egy olyan szegmensét képviseli, amelyik arra szavazott, hogy bejusson az Európai Parlamentbe, ugyanez a lakosság szavazott volna rá az elnökválasztáson is, tehát nem jelentett akkora veszélyt a demokráciára, mint ahogyan azt a bírósági határozatban állítják, és ezt a veszélyt nem szabad figyelembe venni’ – folytatta Augustin Zegrean.
‘Az alkotmány meghatározza azokat a helyzeteket, amikor egy román állampolgár nem indulhat közhivatalért’ – érvelt az Alkotmánybíróság volt bírája.
Megjegyezte azt is, hogy az Alkotmányon kívül más törvények is szabályozzák, hogy milyen feltételek mellett indulhat valaki az állam legmagasabb tisztségeiért.
‘Az Alkotmányban és a törvényekben előírt, a jelöltségét megakadályozó okok egyike sem sérült, és nincs bizonyíték arra, hogy ilyen jogsértés történt volna. Nem ítélték el a légionárius vagy fasiszta ideológiák dicsőítése miatt, sem más, ellene felhozott vádak miatt. Ezek az érvek nevetségesek, mint például az az állítás, hogy találkozott néhány olasz újságíróval, és keményen beszélt velük. Nos, ennek semmi köze ahhoz, hogy mi a célja, azaz, hogy Románia elnöke legyen’ – jelentette ki Zegrean.
‘Ez a döntés túlzó, és sajnálatos, hogy ez a döntés megszületett, mert be fog vonulni az Alkotmánybíróság történetébe, és az örökségének részévé válik. Bármikor, amikor felmerül valakinek a jelöltségének elemzése, erre a határozatra hivatkozik majd az egyik vagy a másik oldal’ – zárta mondandóját a CCR volt elnöke.
Szombaton az Alkotmánybíróság bírái kizárták az elnökválasztási versenyből Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselőt, az SOS Románia párt elnökét. A bíróság két, a jelöltségével kapcsolatos kifogást fogadott el.
A CCR döntését követően másodszor is benyújtotta jelölését a BEC-hez, de azt elutasították. Şoşoacă megtámadta a BEC határozatát a CCR-nél, amely végül hétfőn elutasította a keresetét.
Az ülésen, amelyen hétfőn Diana Şoşoacă jelöltségének elutasításáról döntöttek, jelen volt Marian Enache, a CCR elnöke (a PSD által javasolt), valamint Mihaela Ciochină, Cristian Deliorga bírák (szintén a PSD által javasolt), Dimitrie-Bogdan Licu (a főügyész volt első helyettese, a PSD által támogatott), Iuliana Scântei (a PNL által javasolt), Gheorghe Stan (az Igazságügyi Felügyelet volt helyettese és az ellentmondásos Különleges Osztály volt vezetője, a PSD által javasolt), valamint Varga Attila (az UDMR által javasolt).
Az ülésről hiányzott Livia Stanciu és Elena Simina Tănăsescu, akiket Klaus Iohannis elnök javasolt. Iulia Scântei különvéleményt adott ki.
A G4Media.ro által idézett források szerint a CCR öt bírája, akik megszavazták a kihívás elfogadását: Marian Enache, Bogdan Licu, Attila Varga, Cristian Deliorga (korábban a Constanțai Fellebbviteli Bíróság bírája) és Gheorghe Stan.
Scântei különvéleményében megjegyezte, hogy ezzel a döntéssel a CCR nem biztosította Diana Şoşoacă számára a tisztességes eljáráshoz való jogot, és azt állítja, hogy az őt az elnökválasztási versenyből kizáró döntés ‘nem alapul az alkotmány és az organikus törvény által kifejezetten szabályozott ezen objektív tartalmi és formai feltételek egyikén sem’.
A CCR határozatát más alkotmányjogi szakértők is bírálják
A román alkotmánybíróság (CCR) hétfőn közzétette az indoklását annak a határozatának, amellyel érvénytelenítette Diana Iovanovici-Şoşoacă jelöltségét az idei elnökválasztáson. ‘Köztudott, hogy állandó diskurzusai révén Ms. Diana Iovanovici-Şoşoacă az állam demokratikus alapjainak megváltoztatására és az alkotmányos rend megsértésére buzdít’ – hangzott a CCR bíráinak egyik érve.
Ioan Stanomir és Radu Carp alkotmányjogász professzorok a Bukaresti Egyetem Politikai Tudományok Karáról, valamint Petre Lăzăroiu volt CCR bíró részletesen kifejtették a HotNews.ro közönségének, hogy a románok számára mennyire fontos, hogy a bírák megfelelően indokolják döntéseiket.
Ioan Stanomir professzor szerint bár a bíróság döntése igazságos, azt gyengíti a CCR indoklásának elégtelen indokolása és az intézmény hiteltelensége. Úgy véli, hogy a választójognak lehetnek korlátai – ‘a népakarat nem abszolút, van egy határa, amelyet az alkotmányos értékek képviselnek’.
Petre Lăzăroiu, aki 11 évig volt az Alkotmánybíróság bírája, úgy véli, hogy a románoknak minden jelöltet ‘meztelenül kell ismerniük, vagyis életük minden aspektusát le kell tárni’, és példaként a jelenlegi elnök jogi kérdéseit hozta fel. ‘A románoknak látniuk kell, hogy milyen ember a jelölt, tudnunk kell, hogy milyen a kötődése az állam törvényeihez. Például Klaus Iohannisszal kapcsolatban, ha tudtunk volna a 2014 előtti problémáiról, rájöttünk volna, hogy az általunk megszavazott változás nem bizonyult volna tanácsosnak’ – mondta Lăzăroiu, aki Traian Băsescu elnöksége idején volt bíró.
Radu Carp úgy véli, hogy a bírók indoklása több kérdést vetett fel, mint amennyit tisztázott, különösen Diana Şoşoacă alkotmányhűségét illetően. ‘A CCR-nek nagyon gazdag esetjoga van az alkotmányos lojalitással kapcsolatban, amelyről az indoklás nem tesz említést. Homályosan megemlítik, hogy lehet hivatkozás erre az elvre, de azt nem, hogy a Bíróság korábban már alkalmazta volna. Ez a legfőbb aggodalmam azok szakmai színvonalát illetően, akik ezt az indoklást megszövegezték’ – jelentette ki Radu Carp.
Miután nyilvánosságra került a CCR döntésének indoklása, a PNL vezetője, Nicolae Ciucă hétfő este bejelentette a koalíció szakítását a PSD-vel, azzal vádolva Marcel Ciolacu pártját, hogy ‘a hatalommal való visszaélés a DNS-ében van’. Ciucă kijelentette, hogy a PNL kormányon marad, ‘hogy megakadályozza a PSD visszaéléseit’.
Hétfő este Diana Şoşoacă bejelentette, hogy bepereli a CCR bíráit, ‘sztálinistáknak és náciknak’ nevezve őket. ‘Ezzel a szánalmas, náci, sztálinista indoklással nemzeti mártírrá tettek engem’ – állította.
‘A CCR bírái, akik abszurd módon igazolták a jelölésem betiltását, jogilag tudatlanok! Mondjatok le, tudatlanok! Megsértették az Alkotmány 72. cikkelyét, megsértették a hatalmi ágak szétválasztásának elvét az államban, a véleménynyilvánítás bűntettére hivatkoztak, mint Sztálin és Hitler idején! Ön szubjektív véleményeket adott ki egy olyan személy viselkedéséről, akinek nem engedte, hogy megvédje magát! Ön a rágalmazást a jog rangjára emelte, és előítéletet mondott egy esetleges elnöki magatartásomról, és elhamarkodott ítéleteket hozott olyan esetleges büntető- és közigazgatási ügyekről, amelyeket nem bíráltak el, és amelyek létezéséről nincs bizonyíték. Ön elnyomta a véleménynyilvánításhoz való jogot! A döntésből hiányzik az alkotmányos következetesség és a tartalom! Önök az ostobaságból és a NATO, az EU és Izrael iránti alárendeltségből doktoráltak’ – állította Şoșoacă, megkérdőjelezve, hogy hol tart az antiszemitizmus és a jogállamiság lerombolásának megítélése.
