A kötelezően magánkezelt nyugdíjrendszer (II. pillér) több mint 29 ezer résztvevője vagy kedvezményezettje mintegy 577 millió lejt vett fel az idei év első hat hónapjában – derül ki a Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentéséből.Ennek az összegnek 55,2%-át a nyugdíjjogosultság megnyitásáért, 14,1%-át a résztvevő halála miatt, 30,7%-át pedig rokkantság miatt fizették ki.
A II. pillér 8,9 millió résztvevőt és közel 30 milliárd eurónyi eszközt ért el
Az idei év első felében teljesített kifizetések szintje a 2024. június végi teljes eszközállomány 0,4%-át tette ki – olvasható az ASF-jelentésben.
A kezelt vagyon teljes értéke a teljes magánnyugdíjrendszerben 2024. június végén elérte a 148,6 milliárd lejt (29,9 milliárd euró), összesen 8,98 millió résztvevővel.
Az egy résztvevőre jutó átlagos járulék 2024 júniusában 383 lej volt
Az idei év első félévében a magánkezelt nyugdíjalapokba befizetett bruttó hozzájárulások 8,44 milliárd lejre rúgtak, ami 34%-kal több a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A magánkezelt nyugdíjalapok szintjén a résztvevők átlagos hozzájárulása 2024 júniusában mintegy 383 lej volt, ami 41%-os növekedést jelent az előző év azonos időpontjához képest.
Az egy résztvevőre jutó legmagasabb átlagos befizetéssel, valamint a legtöbb regisztrált résztvevővel rendelkező magánkezelt nyugdíjpénztár az FPAP NN volt, amely mintegy 34%-os piaci részesedéssel rendelkezett (az összes eszköz alapján számolva).
Három nyugdíjpénztár az összvagyon közel 70%-át teszi ki
A biztosítási piachoz hasonlóan a magánkezelt nyugdíjak piaca is nagyfokú koncentrációt mutat.
Így a három legnagyobb nyugdíjpénztár az összes eszköz 69%-át tette ki idén június végén.
Ez a helyzet ‘a piaci struktúrával, a magánnyugdíjpénztárak kis számával és a II. pillér véletlenszerű elosztási mechanizmusával magyarázható, amely szerint az újonnan belépő résztvevők többsége egyenlően oszlik meg a II. pillér valamennyi nyugdíjpénztár-kezelője között’ – olvasható az ASF-jelentésben.
A II. pillérből három magánnyugdíjpénztár teljes eszközértéke meghaladja a GDP 1%-át, egyedül egy alap haladja meg a 2%-os küszöbértéket (FPAP NN).
Ez a dimenzió-kritérium alapján rendszerszintű szempontból relevánsnak tekinthető.
Az idei első félév végén valamennyi magánkezelt nyugdíjalap évesített hozama növekedett az előző év azonos időszakához képest.
Hosszú távon, a magánnyugdíjpénztárak teljes működési időszaka alatt az évesített teljesítményük magas szinten maradt.
A tavaly veszteséget elkönyvelő pénztárkezelők száma nőtt
Romániában a magánnyugdíjpénztárak kezelői a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság által engedélyezett, különálló szakosodott társaságokként jöttek létre.
Ez a jogi forma a II. pillérben kötelező, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelését életbiztosító társaságok és befektetési alapkezelő cégek is végezhetik, feltéve, hogy megfelelnek az ASF engedélyezésének jogi feltételeinek.
Az ügyintézők által 2023-ban elért összesített nettó nyereséget 113 millió lejre értékelték, ami 10%-os növekedést jelent 2022-hez képest.
Egyéni szinten azonban a veszteséget elkönyvelő ügyintézők száma a 2022-es 3-ról 2023-ban 5 ügyintézőre emelkedett (2022-ben).
