A románoknak mindössze 4%-a tartja a klímaváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalommal, amelyet a megkérdezettek 62%-a említett – derül ki a ‘Klíma helyzete – Románia 2024’ című, nemrég megjelent jelentésben szereplő adatokból – írja az Agerpres..
A kutatás szerint a környezetvédelmi kérdések tekintetében az éghajlatváltozás az ötödik helyen áll, a lakosság 7%-a tartja ezt prioritásnak.Ezzel összefüggésben az erdőirtást tekintették a legsúlyosabb környezeti problémának (37%), amelyet a háztartási hulladékok ártalmatlanítása (12%), a légszennyezés (11%) és a természeti erőforrások kimerülése (11%) követett.
Az erdőirtás valóban az elsődleges környezeti aggodalom volt mind a férfiak, mind a nők számára; a férfiak esetében azonban az éghajlatváltozás csak a hatodik helyen szerepelt a listán.Emellett több nő (51%), mint férfi (46%) hitte, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza.
Összességében a megkérdezettek közel fele (49%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozást kizárólag az ember okozza, míg 36% szerint az emberi tevékenység és a természeti folyamatok egyaránt szerepet játszanak benne.
Arra a kérdésre, hogy ‘Milyen hatással lesz az éghajlatváltozás az Ön életére’? a válaszadók 17%-a nyilatkozott úgy, hogy rendkívül negatív hatása lesz, és az általános megítélés eredménye negatív volt, 3,64-es értékkel egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 rendkívül negatív, a 10 pedig rendkívül pozitív hatást jelent.
Ugyanakkor a románok több mint egynegyede (27%) jelezte, hogy az éghajlatváltozás hatása ‘rendkívül negatív’ lenne, és az országra gyakorolt hatásokat illetően az átlagos megítélési pontszám még alacsonyabb volt, mint a saját életükre gyakoroltaké (2,9 a 3,64-hez képest).
Az idézett forrás szerint az éghajlatváltozásnak a világra és a jövő nemzedékekre gyakorolt hatásáról alkotott véleményeket illetően az előbbiek esetében 33%, az utóbbiak esetében 36% az arány.
Ami az éghajlatváltozásnak a közpolitika által befolyásolt ágazatokra gyakorolt hatását illeti, a románok meg vannak győződve arról, hogy a mezőgazdaságot fogja leginkább érinteni (37%), ezt követi a vízellátás (29%), a gazdaság (24%) és az egészségügy (22%).
Ezen túlmenően a lakosság jelentős része (68%) jelezte, hogy hajlandó változtatni életmódján az éghajlatváltozás környezetre gyakorolt negatív hatásainak enyhítése érdekében, a nők aránya magasabb (74%), mint a férfiaké (60%).
A demográfiai elemzés azt mutatta, hogy az idősebb egyének (az 1928-1946 között születettek és az 1946-1964 között született ‘baby boomer’ generáció) a legkevésbé hisznek abban, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza.Ezzel szemben a szélsőséges időjárási eseményeket átélők jobban tisztában vannak az éghajlatváltozás antropogén okaival.
Továbbá az ezredfordulós (1981 és 1996 között született) generációkhoz tartozó egyének és a ‘baby boomerek’ nem tűnnek túlságosan hajlandónak arra, hogy változtassanak életmódjukon.
Az ‘Az éghajlat helyzete – Románia 2024’ című jelentést 11 kutatócsoport készítette, amely bemutatja a legfrissebb adatokat és éghajlati előrejelzéseket, elemzi a szélsőséges időjárási jelenségek alakulását, tárgyalja a romániai éghajlat-, környezet- és energiapolitikák fejlődését, részletezi az energiarendszerrel kapcsolatos előrelépéseket és jövőbeli terveket, valamint foglalkozik a románok éghajlatváltozással kapcsolatos hozzáállásával.
