Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Románia hogyan kívánja behajtani a teljesítetlen mérföldkövekhez kapcsolódó pénzeszközöket a kifizetési kérelem sz.Nemzeti helyreállítási és alkalmazkodóképességi terv (PNRR) keretében benyújtott 3. számú kifizetési kérelem alapján, a romló politikai helyzet miatt – kormányzati források szerint.Ez körülbelül 1,1 milliárd eurót jelent, amelyet az Európai Bizottság felfüggeszti, mivel a harmadik kifizetési kérelem által képviselt 2,7 milliárd euróból hat mérföldkövet nem teljesítettek.
A román kormány egy hat hónapos időszakról fog tárgyalni, amely alatt végre kell hajtania az Európai Bizottság által követelt reformokat annak érdekében, hogy a felfüggesztett összeg egy részét visszakapja.
A hat mérföldkő közül három nagyobb téttel bírónak és nehezebben teljesíthetőnek minősül.
Az Európai Bizottság a mikrovállalkozások küszöbértékének 88 500 euróra való csökkentését kéri
Az egyik teljesítetlen mérföldkő a mikrovállalkozásokat érinti.Az Európai Bizottság a mikrovállalkozások jövedelemadó-kategóriába sorolásának küszöbértékének 500 000 euróról 88 500 euróra történő csökkentését szorgalmazza – közölték kormányzati források.Ebben az esetben politikai döntésre van szükség.
A küszöböt már egyszer csökkentették, 1 millió euróról 500 000 euróra.Az Európai Bizottság szerint ez a csökkentés nem elegendő.
Csak ezért a konkrét mérföldkőért Románia azt kockáztatja, hogy 300 millió eurót veszít a PNRR-ből.
A kolozsvári metróprojektet kiveszik a PNRR-ből – 300 millió eurós veszteség
Egy másik teljesítetlen mérföldkő a kolozsvári metró építésével kapcsolatos.Ebben az esetben nem lehet tovább lépni, a beruházást teljesen kiveszik a PNRR-ből – állítják az idézett források.A kormány tárgyalni fog az Európai Bizottsággal arról, hogy a kolozsvári metróprojektre elkülönített 300 millió eurót átcsoportosítsák egy másik beruházásra, esetleg az A7-es autópályára.
A kolozsvári metróval kapcsolatos mérföldkő azért nem teljesült, mert a kivitelezési szerződésre vonatkozó ajánlat aktualizált értékét nem tették közzé az EU Hivatalos Lapjában.Eredetileg 1,8 milliárd euróra becsülték a kivitelezési szerződést.Ezt követően a műszaki mutatókat felülvizsgálták, és a szerződés értékét 2,3 milliárd euróra frissítették.
A kolozsvári városháza ahelyett, hogy új versenytárgyalást szervezett volna, megpróbálta a már megindított közbeszerzési eljárás keretében aktualizálni az értéket, és az összeget az EU Hivatalos Lapjában történő korrekcióval módosítani.Az EU Journal azonban úgy ítélte meg, hogy a frissítés nem minősül korrekciónak, és az összeget csak a romániai közbeszerzési rendszerben – SEAP – frissítették.
Vezetési kérdések az állami tulajdonú vállalatoknál – megoldatlan probléma
Van egy másik mérföldkő is, amely a kormány fennhatósága alatt működő Állami Vállalkozások Felügyeleti és Értékelési Ügynökségének (AMEPIP) kiválasztási eljárásához kapcsolódik.Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy a kiválasztási eljárás egy-másfél hónapon belül újraindul.Fontos megjegyezni, hogy az egyik teljesítetlen mérföldkő az AMEPIP vezetőségének átlátható kinevezése.A jelenlegi ideiglenes vezetés lemondott, miután a Bizottság bírálta a kinevezési eljárást.
Egy másik fontos teljesítetlen mérföldkő az állami tulajdonú vállalatok irányításával kapcsolatos az energiaágazatban.A HotNews.ro arról számolt be, hogy Románia a PNRR harmadik kifizetési részletéből becslések szerint 500 millió eurót veszít, mivel nem hajtották végre az állami energiaipari vállalatok irányítását érintő reformot.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy olyan vállalatok igazgatótanácsaiba, mint a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica és a Romgaz, olyan személyeket neveztek ki, akik nem feleltek meg pozíciójuknak, és a kiválasztási eljárások nem voltak kellően átláthatóak.Az összeférhetetlenségre példa az olyan személyek kinevezése állami vállalatok vezetői pozícióiba, akik a jelölési és javadalmazási bizottság tagjai.
A kormány nem javította a vállalatirányításra vonatkozó, a 111/2016-os törvénnyel jóváhagyott 109/2011-es OUG törvényt, és nem szüntette meg az Európai Bizottság által összeegyeztethetetlennek ítélt személyek szerződéseit sem.
Ha az összeférhetetlen személyeket elbocsátanák, a kártérítés, amit kapnának, jóval kevesebb lenne, mint az a több százmillió euró, amit Románia elveszítene.Tekintettel arra, hogy a kinevezéseket politikailag erősen támogatják, senki sem hajlandó vállalni a problémás szerződések megszüntetésének felelősségét.
